Házi komposztálás

Az otthoni komposztálás oldja meg, hogy a zöldhulladék ne váljon hulladékká és a
lerakással ártalmatlanításra kerülő, biológiailag lebomló hulladék mennyiségét
csökkentsük. Az eljárás során környezetbarát, jól hasznosítható szerves anyag képződik.

Az élő szervezeteket túlnyomó többségben szerves anyagok építik fel. (Innen a „szerves” elnevezés.). a kidobásra ítélt szerves anyagok, azaz zöld, vagy növényi hulladék többségét különválasztva a szeméttől, komposzton hasznosíthatjuk.

Hogyan gyűjtsük a szerves hulladékot?

A zöldhulladéknak több fajtája létezik. Konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, kávézacc, teafű (tasakkal is), tojáshéj (összetörve), háztartási hulladékok: kezeletlen papír, pamut rongy, kerti hulladékok: gallyak, falevelek, fű, sövények, bokrok nyírásából származó nyesedékek (ezeket a gyorsabb komposztálódás érdekében érdemes apróra vágni), egyéb hulladékok: kartonpapír, fa hamu, elhervadt virágok. A zöld hulladékot érdemes egy helyre gyűjteni a kertben és komposzton újrahasznosítani, vagy az egyes budapesti kerületben már kialakított komposzt pontokra (XI. kerület) elvinni, de nagyobb mennyiségű zöld hulladék, vagy hely hiány esetében az elszállítást és komposztálást, erre szakosodott cégek is elvégzik.

Mi kerülhet a komposztálóba?

· Zöldség-és gyümölcs maradvány
· Tojáshéj, kávézacc                                                                                                                                                   · Fűnyesedék, falevél, aprított ág, gally
· Fahamu

A komposztálás néhány egyszerű szabálya :

Az apró anyagokat durva szerkezetúvel (optimális szerkezet kialakítása), a nedveset
szárazzal (megfeleló nedvesség beallítása), a zöldet barnával kell keverni (C : N arany
beallítása)!

Gyorsíthatjuk az érlelést, ha kéthavonta átforgatjuk a komposztot. Fellazítjuk,
átlevegőztetjük, a külső réteg pedig belülre kerül.

A fűnyesedéket mielőtt a komposztra tennénk, keverjük el rostos, durva anyaggal
(szalmával, gallyakkal), hogy ne kezdjen el rothadni.

Ne szórjunk a komposztra nagy mennyiségű azonos anyagot, mindig keverjük össze
a különbözó összetevőket!
A kész komposztot rostáljuk át és az esetleg megmaradt nagyobb darabokat,
heIyezzük vissza a következő komposztunkba.

Tartsuk nedvesen a komposztot, árnyékoljuk vagy egy fa alatt helyezzük el!

A már említett komposztálás, egy olyan biológiai folyamat, amely a hulladékok, melléktermékek szerves anyagait, humuszszerű anyaggá alakítja át, amivel fenntarthatjuk kertünk talajának termékenységét, elősegítjük a biológiai körforgást és a növények egészséges növekedését is.

A komposztálás során csökken a hulladék szerves anyag tartalma. A komposztálásnak köszönhetően kevesebb lesz a szemét (környezetbarát, olcsóbb megoldás), a keletkező humusszal javíthatjuk a talaj minőségét, így kevesebbet kell költenünk műtrágyára is. A kész, barnás, morzsás állagú komposztot az ágyás, illetve növények tövénél egyenletesen el kell oszlatni.

Miért jó a talajnak a komposzt?

•  javul a szerkezete, ami segíti a talaj levegőzését sötét színe segíti a felmelegedését
• nő a biológiai aktivitása
• javul a víztartó képessége
• a növények igényeinek megfelelően biztosítja a tápanyagot