Hulladéknak, vagy szemétnek azokat a tárgyakat nevezzük, amelyek az ember mindennapi élete során keletkeznek és a keletkezésük helyén (gyárak, üzemek, háztartás stb.) feleslegessé váltak, tőlük tulajdonosuk megválik, vagy megválni köteles.

A szilárd hulladék tárgyakon kívül vannak egyéb anyagok is, melyek a környezetbe jutva környezetszennyező anyagok lesznek, mint pl. légneműek (légszennyezés, üvegházhatású gázok), vagy folyékonyak is, de lehetséges, hogy egy folyékony szennyező anyag talajszennyező legyen, vagy egy szilárd anyag vízszennyezést okozzon.

A szemetelés a rend ellen való cselekvés. Ameddig az ember által létrehozott hulladék csak szerves volt és kis mennyiségű, nem okozott gondot. Mihelyt az ember városi körülmények közé került, és szervetlen hulladékokat is produkált, azóta gond a szemét és a szemetelés. A hulladékok hasznosítása mindig jelen volt a társadalomban, kiegészítette a természetes lebomlási folyamatokat. Az „ipari méretű” hulladékhasznosítás új keletű dolog, ahogy a nem lebomló és erősen mérgező hulladékok vagy szemét megjelenése is az.

A fejlett országokban egy lakos átlagosan 1 kg hulladékot termel naponta. A legegyszerűbben úgy lehet megszabadulni a szeméttől, ha ásunk egy gödröt és belerakjuk a hulladékot, úgynevezett „landfiller”eket hozunk létre. A szemétlerakó hátránya azonban az, hogy rengeteg helyet foglal, például a New York-i Fresh Kills szeméttelepet az űrből is látni lehet. Ha a gyűjtőkonténerek nincsenek megfelelően szigetelve, a talajvízbe vegyszerek és más mérgező anyagok kerülnek. Ha nincs megoldva a ventilált hűtés, a szemét bomlásakor keletkező metán felrobbanhat.

A szemétlerakó telepek mindenkor keresztmetszetet adnak egy társadalom műszaki és gazdasági fejlettségéről, ezért érdekes információforrásnak számítanak. Svédországban ezért a szemetes munkakör bizalmi állásnak számít. A fejlett fogyasztói társadalomban még fogyasztható élelmiszereket is kidobnak, ugyanakkor számos ember elfogyasztja az ilyen kukába dobott élelmet is. Az, hogy egy állatnak mely részei alkalmasak emberi fogyasztásra, kulturális kérdés. Vannak, akik megeszik a belsőségeket, mások undorodnak tőlük és kidobják őket. Magyarországra a külföldi húsfeldolgozás hulladékait néhány vállalkozó behozza és azt a hazai húskészítményekben használják fel.

Ezt a két fogalmat nehéz konkrétan elválasztani egymástól, hiszen a hétköznapi szemetet szakmai szóval Települési Szilárd Hulladéknak nevezzük(TSZH). Mégis lényegi különbség van a kettő között.

Szemét: Olyan haszontalanná vált anyagok, amelyeket tulajdonosa nem tud, vagy nem akar tovább használni. A szemét (mint anyag), kikerül a gazdaság körforgásából és vegyesen kerül tárolásra, lerakásra (azaz elássuk a föld alá).

Hulladék: Azok az anyagok, amelyek keletkezésük helyén (háztartás, ipari terület, mezőgazdaság, stb.) haszontalanná váltak, de anyagfajtánként külön kezelve, szelektíven gyűjtve még másodlagos nyersanyagként hasznosíthatók.

Hulladékfajták

Megkülönböztetjük a lakosság, az ipar és más szektorok által előállított hulladékot; valamint a biológiailag lebomló, biológiailag le nem bomló, és az élővilágra káros hatást is kifejtő veszélyes hulladékokat.

A lakosságnál keletkező hulladékok két fő fajtája a szilárd települési (kommunális) hulladék, valamint a folyékony települési hulladék (tkp. szippantott szennyvíz)

A lakosságnál termelődő veszélyes hulladékok közül a legnagyobb mennyiséget a használt elemek és akkumulátorok jelentik, továbbá a használt sütőzsiradék, a festék és oldószer, illetve a gyógyszer.

Űrszemét

Az első amerikai űrséta során Edward White elhagyott egy fél pár kesztyűt. A kesztyű egy hónapon keresztül 28 000 km/h sebességgel keringett a Föld körül. Valószínű, hogy ez volt az első űrhulladék. Mára megközelítőleg 110 000 repülő tárgyat tartanak számon az űrben: műholdakat, levált festékrétegeket, csavarokat, tömbökbe fagyott vizeletet. Egy angol cég kifejlesztett egy miniatűr műholdat, a Snap-1-et, amely összegyűjti és a sztratoszféra szélére tolja az űrközi szemetet, amely aztán a Föld sűrűsödő légkörébe érve elég; bár alkalmanként előfordul, hogy egy-egy űrhulladék visszatér a Földre (átlagosan napi egy darab). 1997-ben egy Delta típusú rakéta 3-4 tonnás benzintankja csapódott be alig 50 méterre egy texasi farmon álló háztól.

Építési hulladék, sitt

Építkezés, épületek bontása során keletkező törmelék, amelyet általában hulladéklerakókba szállítanak, illetve bizonyos részeit újra (pl. bontott téglát, nyílászárókat) felhasználják. A más néven inert hulladéknak nevezett anyagok nagy része beton törmelék és tégla törmelék. A hasznosítás feltétele, hogy hulladékhasznosító telepen zúzalékot, törmeléket állítsanak elő a bontott anyagból, majd a 3/2003. BM-GKM-KvVM rendelet szerint minősítsék az anyagokat (pl. ÉME engedély). Magyarországon a nagy mennyiségű építési bontási inert hulladék nagy részét útépítésbe betonburkolatként kívánják felhasználni.

Újrahasznosított minősített anyagok:

• Gépi aprítással gyártott újrahasznosított betontörmelék, mesterséges kőanyaghalmaz,
• Bontott, nagyméretű téglából, szeleteléssel előállított burkolólap,
• Aprított, újrahasznosított beton, tégla, cserép, és kerámia frakcióból, illetve azok keverékéből származó őrlemény,

Lakossági elektromos hulladékok

A lakossági elektromos hulladékok legnagyobb mennyiségben keletkező fajtái: 1. Nagyméretű háztartási berendezések, más néven fehéráru (például mosógép, hűtőszekrény) 2. Kis méretű háztartási berendezések (pl.porszívó, gyorsforraló, konyhai robotgép) 3. IT és telekommunikációs berendezések (pl.számítógép, nyomtató, mobiltelefon) 4. szórakoztató elektronikai berendezések (például rádió, TV, HiFi torony). Ezek nagy része veszélyes hulladék-ot tartalmaz. 2005 augusztusa óta a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján jogszabály kötelezi az elektromos készülékek forgalmazóit a hulladékká vált berendezések visszagyűjtésére és részleges újrahasznosítására. A lakosságtérítésmentesen adhatja le hulladékká vált elektromos berendezéseit hulladékgyűjtő udvarokban és elektronikai készülékeket forgalmazó kereskedőknél és üzlethálózatokban.^[7]A Hatvani Környezetvédő Egyesület 2003-ban kidolgozta Lakossági Elektronikai Hulladékgyűjtési Akcióját, és azóta évről évre sikeresen gondoskodnak a hulladékok szakszerű állandó elhelyezéséről.

Virtuális hulladék

A postaládákat elárasztó kéretlen levelek, szórólapok ellen már folyik a harc, emellett azonban az elektronikus postafiókunkat is folyamatosan ostromolják szeméttel. Az informatikai biztonsággal foglalkozó Symantec 2013-as riportja szerint Magyarország a világon a negyedik (!) a kéretlen levelek arányát tekintve (74 %)! A pazarlás tehát online is tetten érhető, a drágán és környezetromboló módon megtermelt energiával felesleges kapacitásokat üzemeltetünk. A felmérések szerint az internetes levelezés háromnegyede “spam”, ennek döntő többségéért a legnagyobb spammerek (többségük amerikai) a felelősek. Ez az óriási adat-, energia-, és időmennyiség (a kitermelt nyersanyagok, a környezetszennyezés externáliája, a használt sávszélesség, a kiesett munkaidő, stb.) évente több 10 milliárd dollár kárt okoz az Amerikai Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak is!

Fertőzött hulladék

Kórházakban képződik, illetve kisebb mennyiségben lakossági hulladék része lehet, pl. fertőzött injekciós tű.

Tengeri hulladék

A folyókról, illetve a szél által a tengerekbe, óceánokba szállított hulladék sok gondot okoz a különféle életformáknak. A tengeráramlások sok helyen hatalmas egybefüggő szemét-szigetekké terelik össze az úszó, lassan lebomló hulladékot, amelyekbe sok állat beleakad, illetve amelyek felszínén utazó kis méretű lények, kórokozók addig általuk elérhetetlen tájakra jutnak el, ami káros is lehet.

A NAGY ÓCEÁNTAKARÍTÁS – A 19 éves dán Boyan Slat szerint 5 éven belül kitakaríthatjuk a világ óceánjait. A világ óceánjainak megtisztítása a hatalmas mennyiségben felhalmozódott műanyag és egyéb hulladékoktól korábban lehetetlennek tartott ötlet volt. Most, ez a 19 éves dán fiú mégis azt állítja, hogy nem csupán orvosolható ez a probléma, hanem azt is, hogy mindez 5 éven belül valósággá válhat, és még profitot is fog termelni! Aki nem hiszi, járjon utána, 2014. év elején elvileg publikálják hatástanulmányukat honlapjukon: www.boyanslat.com

Baltimore-ban a Jones Falls folyó torkolatában állították fel kísérleti jelleggel a Baltimore Garbage Wheel (Baltimore Hulladékgyűjtő kerék) nevű uszadékgyűájtő, hajómalom kerék hajtású kiemelő futószalagot. Csúcsteljesítménye 2015 áprilisában: 19 tonna hulladék 24 óra alatt.