Elektronikai hulladék

Elektronikai hulladék
5 (100%) 6 szavazat

Elektronikai hulladék és lakossági elektromos hulladék

elektronikai hulladék
elektronikai hulladék

A lakossági elektromos és elektronikai hulladék (e-hulladék) a legnagyobb mennyiségben a következő elektromos és elektronikai berendezésekből keletkezik: 1. Nagyméretű háztartási berendezések (mosógép, hűtőszekrény, ventilátor, mosogatógép) 2. Kisméretű háztartási berendezések (porszívó, gyorsforraló, konyhai robotgép, kávéfőző) 3. IT és telekommunikációs berendezések (számítógép, nyomtató, telefonkészülék, fax, mobiltelefon). 4. Szórakoztató elektronikai berendezések (rádió, TV, hifi torony DVD lejátszó, házimozi ). Vannak még további berendezés kategóriák is, így a háztartásokban található, valamennyi elektromos és elektronikai berendezés besorolható valamelyikbe.

2005. augusztus 13-ika óta a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján jogszabály kötelezi az elektromos és elektronikai készülékek gyártóit, forgalmazóit a hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések visszagyűjtésére, hasznosítására, ártalmatlanítására. Az EU- és a hazai jogszabályi előírásoknak megfelelően, Magyarországon 2008-ban el kell érni a 4 kg/fő elektronikai hulladék begyűjtését, hasznosítását. A lakosság térítésmentesen adhatja le hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezéseit a hulladékgyűjtő udvarokban és az elektromos és elektronikai készülékeket forgalmazó kereskedőknél, a szervezett lakossági szelektív elektronikai hulladékgyűjtések alkalmával.

Azért is fontos az elektronikai hulladék szervezett begyűjtése a lakosságtól a fent jelzett, vagy bármely más módon, mert a történelmi elektronikai hulladékban gyakran előfordulhatnak olyan alkatrészek, melyek veszélyes komponenseket is tartalmazhatnak (ólom, hatértékű króm, kadmium, higany…). Pontosan azért, hogy az elektronikai hulladékban lévő, az emberre és környezetére veszélyes komponensek ne kerülhessenek ki a természetbe, az Európai Unió által meghatározott módon, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell az elektronikai hulladékot előkezelni, hasznosítani és ártalmatlanítani. A begyűjtött elektromos és elektronikai berendezések jelentős része kisebb javítások árán ismét használhatóvá tehető, visszakerül a lakossághoz. Természetesen, vannak hasznos másodnyersanyagok is az elektronikai hulladékban. Ilyenek a vasfémek, réz, kábel, nyáklemez… Ezekből a másodnyersanyagokból sokkal kisebb energiaráfordítás révén lehet ismét értékes termékeket nyerni, mintha ugyanezt ércek feldolgozásával tennénk.

A jogszabályi kötelezettségek teljesítése a gyártókra, forgalmazókra, kereskedőkre (Kötelezettek) vonatkozik. Ahhoz, hogy a kötelezettségeiket teljesíteni tudják, nonprofit gazdasági társaságokat, Koordináló Szervezeteket hoztak létre, melyek a fenti kötelezettségeket díjfizetés ellenében átvállalják. Olyan üzemekkel kötnek teljesítési szerződéseket, melyek megfelelnek a jogszabályi követelményeknek. 2006 óta hat Koordináló Szervezet* működik. A hozzájuk csatlakozott Kötelezettek száma 2006.- ban kb. 460 volt, és a Koordináló Szervezetek közreműködésével kb. 26 ezer tonna elektronikai hulladék került begyűjtésre.

Az elektronikai hulladék előkezelését a szerződött jogosult előkezelők kézi- és gépi módszerrel végzik. A kézi előkezelés költsége a munkaigényessége miatt nagy, azonban így teljes egészében eleget tudnak tenni az előkezelésre vonatkozó nagyon szigorú előírásoknak. A kézi előkezelést általában megváltozott munkaképességű dolgozók végzik. A gépi előkezeléseket az e célra alkalmas sredderekkel végzik, de működik egy, a legmodernebb megoldásnak számító un. “láncos törő”- vel működő bontóberendezés is. A gépi előkezelésnél csak abban az esetben teljesülnek a szigorú előírások, ha az elektronikai hulladék szakszerű kézi előkezelésben is részesül, mielőtt a gépre kerül. A gyűjtést és előkezelést végző üzemek abból a díjból részesülnek, melyet a Kötelezettek fizetnek a Koordináló Szervezeteknek. Az előkezelést végzők a begyűjtés,a munkák és az ártalmatlanítás valamennyi költségét viselik, azonban a hasznosításból származó bevétel is őket illeti. A Hatvani Környezetvédő Egyesület 2003-ban kidolgozta Lakossági Elektronikai Hulladékgyűjtési Akcióját, és azóta évről évre sikeresen gondoskodnak az elektronikai hulladék lakossági szelektív gyűjtéséről, átadva azt szakszerű kezelésre.

Az elektronikai hulladékok kapcsán is felmerül a környezeti igazságosság kérdése, Ghánának például nagyon komoly környezeti problémái (talaj, víz, levegő szennyeződés) vannak az odaszállított elektronikai hulladékok következtében. Az elektronikai hulladékok egészségre veszélyes anyagokat is tartalmaznak, amelyek veszélyeztetik az illegális hulladékkereskedelemben dolgozókat, érintetteket.

Használt elemek és akkumulátorok

Az elemek és akkumulátorok életidejük lejártával veszélyes hulladékokká válnak, EU-szerte komoly környezetvédelmi kockázatot jelentenek, évente mintegy 800 ezer tonnaakkumulátor, 190 ezer tonna ipari elem és 160 ezer tonna elem kerül forgalomba, nagyjából ugyanennyi (összesen évi 1,2 millió tonna) elemhulladék keletkezik. „A használt elemek és akkuk elsősorban a mérgező fémek, mindenekelőtt a higany, a kadmium, az ólom, a cink, a nikkel, a réz, a lítium és a mangán miatt számítanak veszélyes hulladéknak.”

Az Európai Unióban a kérdést az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló (többször módosított) 2006/66/EK irányelv szabályozza, amely többek között rögzíti, hogy 2012-től az értékesített elemek és akkumulátorok legalább 25%-át (2016-tól 45%-át) újra kell hasznosítani.